Média
Nem mindent tudunk szövegekkel és adatvizualizációval elmondani. Életképeinkkel és hangulatvideóinkkal, interjúinkkal és podcastjainkkal igyekszünk színesebbé és lüktetőbbé tenni, illetve tovább mélyíteni alternatív Budapestünk hálóját, összefüggéseit, emberi oldalát.
![Az ALT.BP projekt három rövidfilmjének hivatalos bemutatója](http://cdn.bof.hu/wp-content/uploads/2021/11/Az-ALT.BP-projekt-harom-rovidfilmjenek-hivatalos-bemutatoja.jpg)
rövidfilmek
Apophenia
Tizenhét óra
Attila a fiatal szabadúszó táncosok zakatoló életét éli. Tizenhét órán keresztül kísérjük, a kora reggeli próbától egészen addig, míg a késő esti előadásból, hátramaradt csillámokkal a kabátján hazaindul.
Szerintem Budapest
interjúk
Mi volt a legnagyobb áldozat, amit a művészetért kellett hoznod? Élhető-e az alternatív Budapesten? Vannak-e generációs szakadékok a színtéren? Kamara vagy nagytermes? Szórakoztatás vagy értékteremtés? Hol a plafon? Hat ember, hat interjú.
Oltai Kata
Fekete ádám
Pándi Balázs
Ongjerth Dániel
Bakonyi Alexa
Kocsis András
Képek
podcastok
Moderátor:
Nagy Gergő
Résztvevők:
Csizmadia Attila
![Márta](http://cdn.bof.hu/wp-content/uploads/2021/11/Selfi-Marta-RDL-1-768x1024.jpg)
FESZTIVÁLOK - A FENNTARTHATÓSÁG, A TURIZMUS ÉS VÁROSVEZETÉSI PROBLÉMÁK TÜKRÉBEN
Eredeti hang:
Szinkron:
Moderátor:
Nagy Gergő
Résztvevők:
Marta Pallarès
Marta Pallarés zenei újságíró és a Primavera Sound nemzetközi PR- és sajtófőnöke beszél részletesen arról, hogyan dolgozik együtt a fesztivál a barcelonai városvezetéssel, hogyan támogatják az alternatív zenei kultúrát, és milyen kihívásokat jelent egy ekkora eseménnyel kapcsolatban, hogy a városban évek óta problémát okoz a túlturizmus. Arról nem is beszélve, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a fesztiválokkal kapcsolatban is a fenntarthatóságra.
Moderátor:
Nagy Gergő
Résztvevők:
Bencsik Barnabás
A kortárs képzőművészet kulturális színtér egészében elfoglalt hagyományosan hangsúlytalan pozíciója a rendszerváltás utáni két évtizedben sem változott jelentősen, és még azok a sporadikus kezdeményezések is, amik igyekeztek a hazai szcénát a nemzetközi vérkeringésbe bekapcsolni, az elmúlt tíz év kultúrpolitikai indoktrinációjának és kultúra-finanszírozási átstruktúrálásának köszönhetően, mára már szinte teljesen szétporladtak. Az intézményi színtér állami költségvetésből fenntartott szereplői elvesztették autonómiájukat és hitelességüket, az önkormányzati intézmények a pénzhiány miatt szinte láthatatlanok, a nonprofit, grassroots kezdeményezések, az identitás alapú kulturális aktivizmus helyszínei és megnyilvánulásai a fenntarthatóság kihívásaival küzdenek. Az összkép egyetlen sikeres alkotóeleme a piaci logikát követő kereskedelmi galériás szcéna, hála a neoavantgárd generáció alkotói felé forduló hazai és nemzetközi gyűjtői érdeklődésnek. Ebben a tágabb összefüggésben igyekszik az előadás áttekinteni azokat a tendenciákat, feltételeket, motívációkat, logikákat és potenciálokat, amik egy európai nagyváros ideális kulturális tájképében az “alternatív”, “független”, “kísérleti” – vagy nevezzük is bárhogyan – alkotói energiáknak kereteket és nyilvánosságot biztosíthatnak egy fenntartható ekoszisztéma keretei között.